Társadalomkritikus fejetlenség a világ túlsó feléről, avagy a maláj Jack Black három szellem segítségével tesz pontot a Klang városában dúló bandaháború végére.
(Az ázsiai filmmel foglalkozó Keleti Expedíció rovatunk további cikkeit errefelé találjátok!)
Képzeljük csak el, hogy egy Disznószar nevű semmirekellőn múlik bármi is, nem hogy minden! Mert Te Sai nevének bizony ez a jelentése. A piti csínytevésekből épp csak karistolgató felelőtlen tohonyát még a saját kisfia is rendszeresen kioktatja, mikor épp nem a rendőrök vagy a környéket uraló banditák vegzálják. Egy szégyenteljes hullarablás következtében aztán birtokába jut egy gyűrű, ami megidézi Te Sai előtt a három legnagyobb bűnbanda vezetőjének szellemét; mindhármukat titokzatos elkövető tette el láb alól. Disznószarra… Te Saira vár a feladat, hogy fényt derítsen a titokra és leleplezzen egy háttérből manipuláló, hataloméhes gengsztert. Miként a rövid szinopszisból is kitűnhet, furcsa, provokatív hibriddel van dolgunk, amely hibriditás nem csak műfaji szinten jelenik meg, hanem az íróként, rendezőként és a rossz időben rossz helyen lévő Te Sai alakításával főszereplőként egyszemélyes show-t lezavaró Namewee (született: Wee Meng Chee) egész munkásságára jellemző. A 2012-es Hantu Gangsterben slapstick komédia gengszterfilmmel, kísértethistória bollywoodi táncbetéttel és romantikus komédiával keveredik, miközben Namewee a hazája három legnagyobb népcsoportja azonos hangsúlyú szerepeltetésével, valamint a beszélt nyelvek kavalkádjával nagyobb publikumnak akar imponálni, s fontos társadalmi kérdéseket feszeget.
Előző mozija, a saját finanszírozású Nasi Lemak 2.0 (2011) volt az első darab Malajzia filmtörténete során, melyben a malájok, a kínaiak és az indiaiak ensemble-ként, fontos és egyforma súlyú szerephez jutottak. Namewee-t emiatt rögtön a keblére ölelte a nagyközönség, holott a karrierjét a kezdete óta végigkíséri a kívülálló lázadása, a Rendszer felé lóbált dupla középsőujj. 2007-ben a maláj himnuszt remixelte és csomagolta újra kihívó, kormánykritikus hip hop köntösbe (itt megnézhetitek, miként), később a ránehezedő nyomás miatt a Nugarakuku címet viselő videót el kellett távolítania a Youtube-ról, de addigra bizonyos emberek szemében hétköznapi hőssé vált, míg a klip azóta is számos helyen fellelhető a világháló porlepte zugaiban. Namewee „mezei” rapperből, véleményének hangot adó kisemberből mára multimédiás előadó lett, Malajzia saját Jack Blackje, aki az amerikai komikusra jellemző muzikalitással, őrült lelkesedéssel és grimaszokkal, szerethető ostobasággal és energiától fűtve tombolja végig a filmet. A Hantu Gangster rajzfilmes túlzásai, szerepüket alaposan túljátszó karakterei és hangnemkeveredései is megmosolyogtatóan bumfordiak, ezen túl pedig a szembetűnően lelkesedésből készített film veszettül egyenetlen is, hiszen a fő konfliktus felvázolása a sok mellékvágány és one-man-show miatt majdhogynem negyven (!) percet vesz igénybe. Mindezek ellenére, és főleg Namewee, illetve a kisfiát, Chee Menget alakító Tee Jing Chen mulatságos pillanatai miatt aranyos mesével van dolgunk, mesével, melyben a játékidő elején útjára indított gumiabroncs – főhősünkkel egyetemben – a béke helyreálltáig egy percre sem torpan meg.
Utolsó kommentek