Ömlesztett évzáró összeállításomban véres népirtásról szóló dokumentumfilm, bravúros sci-fi, bombasztikus blockbuster és remek coming of age történet is helyet kapott.
Ígérem, a tavalyi után most utoljára írom le: nem szeretem a toplistákat. Rengeteg filmet nézek. Ren-ge-te-get. Minden évben. Hát hogy tudnám őket leszűkíteni ötre? Vagy akár tízre? Egyszerűen: sehogy. Leírom hát, melyek voltak azok, amelyek megnevettettek, megríkattak, elborzasztottak, letaglóztak, meghökkentettek, szívet melengettek, vagy csak szimplán baromi jól elszórakoztattak. (A linkekre kattintva az adott filmekről olvashattok bővebben a Prizma Online hasábjain.)
Kezdésként mégis csak kénytelen vagyok valamit „kiemelni” a többi közül. Illetve valamiket. Két dokumentumfilmet. Valósággal való vitathatatlan viszonyuk, témaválasztásuk miatt ezek hatalmas hatással voltak rám: Az ölés aktusa és a Blackfish. Előbbi az 1965-66-os indonéz genocídium elkövetőivel játszatja újra a borzalmakat (mesterien, elementáris erővel), utóbbi egy fogságban tartott gyilkos bálna és az amerikai Sea World-öket körülölelő halálos tragédiák megdöbbentő története. (Különdíjas: a Leviathan kísérleti dokufilmje.)
Idén a nagyszerű Gravitáció forradalmi-technikai bravúrja szegezett leginkább az IMAX-terem ülésébe, közvetlenül a szájtátva bámult Tűzgyűrű után. És még a Vasember 3-at is szerettem. És A hobbit - Smaug pusztaságát is. De én menthetetlen vagyok.
A legőrültebb mozifutamot Leos Caraxnak és a Holy Motors-nak (kép) köszönhettem. A tébolyt és a zsenialitást csak vékony vonal választja el egymástól. Lásd még: Upstream Color.
A Csak Isten bocsáthat meg provokációja nálam betalált, de azokat is megértem, akik tiszta szívből gyűlölték. (Anno a Drive - Gázt! lett nálam a 2011-es év filmje.)
Amilyen rossz volt A komornyik, annyira jó volt a 12 év rabszolgaság.
Spring Breakers - Csajok szabadon. Alien. Britney Spears.
Scorsese got his mojo back! Imádtam A Wall street farkasát!
Idén is pazarul zajlott a felnőtté válás, ahogy azt a The Spectacular Now-ban, A nyár királyaiban (Biaggio for president!), a Mudban, A messzi dél vadjaiban és a The Way Way Backben láthattuk.
Park Chan-wook Vonzások-ja sötét kis remekmű. (Ugyanitt: nagyon várom már Bong Joon-ho Snowpiercerét.)
Jót röhögtem Edgar Wright világvégéjén és az Itt a végén (kép), az Eleven testeken és az Alan Partridge: Alpha Papán. A Walter Mitty titkos élete pedig igazi feel goodmozi.
Idén is bőven volt részünk férfias játékokban: Django elszabadul, Túl a fenyvesen, Hajsza a győzelemért, Fogságban, Mocsok, Phillips kapitány. És a Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza, mert Kathryn Bigelow-nál (és Jessica Chastainnél) még mindig nincs tökösebb nőszemély Hollywoodban.
A hibátlan A vadászattal a dán filmipar és Mads Mikkelsen is beköszönt.
Paul Thomas Anderson The Mastere.
A Soderbergh-féle Túl a csillogáson és a Michael Douglas-Matt Damon páros jutalomjátéka.
Don Jon, pornófüggőség és Joseph Gordon-Levitt.
A kelet. Brit Marling.
Sikerült megnéznem Ari Folman A futurológiai kongresszusát az idei Anilogue-on.
Film+-különdíj: Szupercella.
Kamarás Iván-különdíj: Outpost: Rise of the Spetsnaz.
Jägermeister-különdíj: John Travoltának és Robert De Nirónak a Gyilkos szezonban látott kvaterkázásért. (A film egyébként rossz.)
Denzel Washington-különdíj: Fruitvale Station.
Old school horror-különdíj: Démonok között.
2013 legrosszabb adaptációja: Tajtékos napok. És A jogász.
Utolsó kommentek