“Valós események alapján”, “dokumentarizmus”, “tényfeltáró” – ezekkel a jelzőkkel illették 2012 egyik legfontosabbnak tartott filmjét. Tíz pontban összeszedtük milyen ok-okozati összefüggések húzódnak az események mögött.
“Ma este bejelenthetem az amerikai népnek és a világnak, hogy az Egyesült Államok egy katonai műveletben megölte Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét, aki több ezer ártatlan férfi, nő és gyermek megöléséért felelős.” Így szólt Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 2011. május 2-án, amikor a pakisztáni Abbottabadban a „Neptunusz Lándzsája” akció keretében, tíz évnyi hajsza után, a haditengerészet Navy SEAL különleges alakulata megölte a globális dzsihád legismertebb arcát.
1. Két nappal a 9/11-es támadásokat követően George W. Bush kijelentette, hogy az adminisztráció elsőszámú prioritása bin Laden felkutatása. Ez a hozzáállás Afganisztán 2001-es lerohanásában és a 2003-as iraki invázióban realizálódott. Bár a War on Terror részeként Afganisztánt az al-Kaida kiképzőtáborok, míg Irakot a szaddámi tömegpusztító fegyverek megsemmisítése érdekében kellett lerohanni, a terrormarketing valódi motivációja mindig is kristálytisztán kivehető volt: az al-Kaida sejtek és a velük szimpatizáló szervezetek felszámolása, és különösképpen bin Laden elkapása.
2. A film valósághűen naturalisztikus első jelenete 2003 tavaszán játszódik, és hatásvadászat nélkül mutatja be Ammar al-Baluchi vallatását. Abban az időben az ún. coercive interrogation vagy enhanced interrogation techniques voltak az amerikai Igazságügyi Minisztérium új irányelvei. (Tulajdonképpen a kínzás szó használata helyett, eufemisztikusan utalnak rá „kényszerítő kihallgatás” vagy „fokozott kihallgatási technika” néven.) Mint a waterboarding, másik nevén vízbefojtás-szimuláció. Az eljárás során az elítéltet vízszintes testhelyzetbe helyezik, kendőt vagy törölközőt szorítanak az arcára, és ezt vízzel öntözik. Így, amikor a fogvatartott levegőt próbál venni, fulladásos tüneteket produkál. A fehér zaj elviselhetetlen hangtartományú zene, vagy ijesztő zajok lejátszása órákon, napokon keresztül. Sok esetben az elítéltet megbilincselik, kikötözik annak érdekében, hogy fülét befogva ne tudja tompítani a hanghatásokat. Általában az alvásmegvonás egyik eszköze. Az alvásmegvonás vagy a megalázó parancsok,mint például a lemeztelenítés egy nő előtt, ami egy muszlim hitű férfi számára különösképpen megalázó, mindennapos intézkedések voltak a titkos amerikai CIA börtönökben. A CIA által világszerte üzemeltetett titkos börtönök hivatalos elnevezése CIA black site. Vélhetően léteznek Romániában, Lengyelországban, Thaiföldön, Litvániában és a világ számos más pontján. A filmben is utalnak a különös jogállásra, amikor Faraj kihallgatásakor Maya a tudtára adja, hogy „ez nem egy átlagos börtön”. A kínzás ettől függetlenül nem szignifikáns mondanivalója a filmnek, csupán megjelenítése a Bush-adminisztráció poszt-9/11-es paranoid, frusztrált elszántságának. Ezt támasztja alá az a jelenet, amelyben a háttérben egy interjú során Obama elnök kijelenti: elítélendőnek tartja a kínzó vallatási eszközöket, és véget kíván vetni alkalmazásuknak, csakúgy, mint a guantánamói börtönnek. Ez a bejelentés 2009 elején került nyilvánosságra. Azóta a CIA kínvallatási beszámolói lekerültek a közvélemény napirendjéről, de ez nem jelenti azt, hogy az Ügynökség teljesen le is tett róluk, ahogyan Gitmo bezárásáról sem volt még alkalma beszámolnia a nemzetközi sajtónak.
3. A film második szakaszában, amely Pakisztánban, az amerikai nagykövetség épületében játszódik, több homályos utalás található. Ilyen például. Joseph Bradley bemutatkozása, akit CIA station chief-ként, azaz az Ügynökség helyi tevékenységeinek vezetőjeként mutatnak be. Sem az USA, sem pedig a CIA soha nem ismerte el, hogy léteznének ún. ügynökségi állomásfőnökök a kirendeltségeken. Ennek ellenére számos személyről derült ki, hogy betöltött ilyen jellegű munkakört. Ez nem volt másképp Bradley-vel sem, akit 2010-ben „evakuáltak” Pakisztánból biztonsági megfontolásokra hivatkozva, ahogy ez a film cselekményéből is kiderül. A hazahívás valódi oka tevékenységének lelepleződése volt.
4. Hasonló információértékkel bír a jelenet, amelyben egy értekezletet láthatunk. Itt a nagykövetség egyik alkalmazottja arról számol be, hogy az ISI (Inter-Service Intelligence – pakisztáni Katonai Hírszerző Szolgálat) egy közös művelet során ISMÉT nagyon lassan dolgozott, és egyre valószínűbb, hogy ez nem inkompetencia eredménye. Ez az utalás jól mutatja, hogy már 2003-ban is sejthető volt: Pakisztán kettős játszmát folytat. Egyrészt jó kapcsolat kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal (a több milliárd dolláros támogatások és segélyek érdekében), másrészről akadályozza a műveletek végrehajtását és visszatartja az információkat a tálibok támogatása és a régióbeli status quo fenntartása érdekében. Mégis, közel hét év kellett ahhoz, hogy Iszlamabad köpönyegforgatása egyértelművé váljék: a helyzet akkor vált egyértelművé, amikor Bradley-nek mennie kellett Pakisztánból, mivel egy jogi eljárás keretében neve és pozíciója nyilvánosságra került, vélhetően az ISI szivárogtatásának jóvoltából. Mindezeknél még jobban érzékelteti az egyoldalú amerikai-pakisztáni partnerséget, amikor Maya Predator Bay-en részt vesz az értekezleten, amely során Leon Panettának, az Ügynökség akkori igazgatójának beszámolnak az abbottabadi felfedezésről. Itt elhangzik, hogy amennyiben bin Laden az épületben tartózkodik, vajon a pakisztáni hadsereg is vele van-e? Ilyen előzmények ismeretében talán nem kell megindokolni, hogy a későbbi akcióból miért hagyták ki en bloc a pakisztáni rendvédelmi szerveket.
5. Már a film első harmadától egyértelmű, hogy – ahogyan a valóságban is – Khalid Sheikh Mohamed elfogása után kezdett kirajzolódni a fontosabb al-Kaida személyek láncolata. Az ő nevéhez köthető 9/11 kitervelése és megszervezése. 2003-ban fogták el Pakisztánban, jelenleg a guantánamói börtönben tartják fogva. A tőle és vele kapcsolatban kicsikart vallomások segítségével a CIA kisebb hálózatot volt képes felderíteni, amelynek (a filmben is szereplő) tagjai:
-
Ammar al-Baluchi – a 9/11-ben résztvevő merénylők pénzügyi tranzakcióit és egyéb adminisztratív ügyeket kezelt, jelenleg a guantánamói börtönben tartják fogva,
-
Abu Faraj al-Libbi – elfogásáig az al-Kaida harmadik legfontosabb embere, jelenleg szintén Guantánamón tartózkodik,
-
Hamza Rabia – befolyásos al-Kaida tag, 2005-ben egy dróntámadás következtében meghalt,
-
Khabab al-Masri – az al-Kaida legfőbb vegyésze, bombakészítő, bin Laden bizalmasa, szintén dróntámadás áldozata lett,
-
Aman al-Zawahiri – bin Laden utódja, 25 millió dolláros vérdíj van kitűzve rá,
-
Humam Khalil Abu-Mulal al-Balawi – jordán gyermekorvos, hármas ügynök – egyszerre volt a jordán titkosszolgálat, a CIA és az al-Kaida ügynöke – a 2009-es Camp Chapman-i merénylet elkövetője,
-
Abu Ahmed al-Kuwaiti – bin Laden legfőbb futára, azon kevesek egyike, akikkel a terroristavezér rendszeresen tartotta a kapcsolatot, s maximálisan megbízott benne. Neve csupán egy nom de guerre, (harci név) valójában Ibrahim Sayeed-nek hívták.
6. Az afganisztáni CIA tábor, a Camp Chapman területén Balawi által elkövetett merénylet ábrázolása láttán szinte azonnal felmerül az emberben: elképzelhető, hogy egy al-Kaida kapcsolatokkal rendelkező hármas ügynököt minden nemű biztonsági átvilágítás nélkül beengednek egy CIA támaszpontra? Mivel a CIA bízott Balawiban, és motivációjában (millió dolláros jutalom), illetve ő maga kérte a találkozót, hogy Zawahirire vonatkozó információkat szolgáltathasson, igen, elképzelhető. A szervezésre az Ügynökségnek csupán egy hete volt, és épp december 30-ára esett a találkozó, azaz az állomány feltöltöttsége is hiányos lehetett. Továbbá, ekkor már nyolc év telt el 9/11 óta, és jelentős eredményt vagy áttörést az Egyesült Államok és a CIA nem tudott felmutatni. Azaz, a bizonyítási vágy, a téves következtetések és a kedvezőtlen körülmények folytán nagyon is elképzelhető egy ilyen, utólag ostobának tűnő lépés megtétele.
7. A film washingtoni jeleneteiben is számos magyarázatra szoruló utalás található. Az egyik az abbottabadi rejtekhely felfedezése és az akció között eltelt hosszú idő. A CIA-nak minden oka megvolt arra, hogy ne siesse el a rajtaütést, hiszen nem lehettek teljesen biztosak abban, hogy bin Laden rejtőzik az épületben. Amennyiben egy esetleges akció során nem őt öli meg a Navy SEAL, hanem „csak” egy low priority target esik áldozatául az akciónak, vagy amennyiben a pakisztáni hírszerzés és hadsereg rajtaüt a katonákon, annak beláthatatlan következményei lehettek volna, ugyanis az akció nemzetközi jogi indokoltsága igencsak gyenge lábakon állt. Az Amerikai Egyesült Államok álláspontja szerint a „Neptunusz Lándzsája” hadművelet a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal teljes összhangban zajlott le és a bin Laden elleni akció az Államok részéről önvédelemnek számít egy törvényesen is katonai célpontnak minősülő személy ellen. Mindezek ellenére nem lehet elvonatkoztatni a ténytől, hogy az amerikai csapatok Iszlamabad engedélye nélkül hajtottak végre katonai akciót az ország területén, ezzel egyértelműen megsértve Pakisztán szuverenitását.
8. Maga az akció, amelynek megtervezése William McRawen (a JSOC – Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság – parancsnoka) nevéhez köthető, párját ritkító munkának bizonyult, amit a film vonatkozó jelenete tökéletesen rekonstruál. A végrehajtásra a Navy SEAL kapott felhatalmazást, amely az amerikai haditengerészet világhírű elit alakulata. Bár a Navy SEAL a Tengeri Különleges Hadviselési Parancsnokság (NSW – United States Naval Special Warfare Command) alá tartozik, az akció ideje alatt az irányítást az Ügynökség látta el. Az akciót egy kétszer 12 fős csapat hajtotta végre, akik likvidálási paranccsal érkeztek a helyszínre. Annak érdekében, hogy a rajtaütés a lehető legsimábban mehessen végbe, egy amerikai bázison felépítették az épület pontos mását, amin a katonák három hétig gyakorolták a lehetséges szcenáriókat. Így voltak képesek arra, hogy a helyszínre érkezve pl. a nevükön szólítsák a ház lakóit.
9. A Navy SEAL szállítását a műveleti területre a „Night Stalkers” (a 160. Különleges Műveleti Repülő Ezred) végezte, két módosított UH-60 Black Hawk helikopterrel, tartalékként pedig két CH-47 Chinook helikoptert tartottak készenlétben. A művelet neve „Neptunusz Lándzsája” volt, a film pedig azért kapta a Zero Dark Thirty címet, mert a katonai terminológiában ez „éjfél után 30 perccel-t” jelent, ami az az időpont, amikor bin Ladent -akit a film során többször csak „UBL” névvel illetnek – sikeresen likvidálták. A Jackpot az akció során bin Laden kódneve volt, a Geronimo jelzés pedig a terroristavezér elfogását vagy halálát jelentette. A valóságban a SEAL parancsnok a „Geronimo EKIA” kifejezést használta, azaz enemy killed in action, vagyis, bin Laden halott. A filmben a klasszikusabb „For God and Country, Geronimo” kifejezést alkalmazták.
10. Bin Laden halálával azonban korántsem ért véget az akció. Kezdetét vette ugyanis az SSE (Sensitive Site Exploitation – a műveleti területen található minősített információk begyűjtése) amelynek keretében a katonák dokumentumokat, számítógépeket, telefonokat foglaltak le nagy mennyiségben. A film már nem tér ki részletesen az ezt követő eseményekre, holott itt is bőven akadnak homályos részletek. A három lépcsős azonosítást (vizuális, arcfelismerő szoftver, DNS-teszt) követően bin Laden testét a USS Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetére szállították. A hivatalos közlések alapján a testet alig 10 órával a halál beállta után helyezték a tengerbe. A temetés gyorsaságát magyarázza, hogy az iszlám szabályai szerint a testet 24 órán belül, lehetőleg még naplemente előtt el kell temetni, azonban a tengerbe temetés a vallás szabályai szerint csak akkor lehetséges, ha az illető hajó fedélzetén hunyt el, és a test bomlása előtt nincs lehetőség szárazföldi temetkezésre. A legvalószínűbb magyarázat szerint bin Laden testét azért helyezték a tengerbe, hogy kizárható legyen mind a kegyeletsértés, mind pedig egy zarándokhely kialakulásának a lehetősége.
A közel 10 éves felderítést és információszerzést igénylő akció, amit további, több hónapnyi tervezés és diplomáciai huzavona előzött meg, 38 perc alatt zajlott le.
Utolsó kommentek